in

A légiutaskísérők megosztották azokat a titkokat, amikről nem tudhatnak az utasok

A legjobb légitársaságoknál stewardessként elhelyezkedni nehezebb, mint bejutni a világ legrangosabb elit egyetemeire. Nagyjából 200 jelentkező jut minden betöltendő állásra, és a munkára jelentkezett embereknek is csak kevesebb mint 1%-át hívják be személyes állásinterjúra. Összehasonlításképp: ennél még a Harvardra is sokkal nagyobb eséllyel juthat be az ember.

De mit ad az embereknek ez a munka a valóságban? Milyen kompromisszumokat kell kötniük és milyen is az élet, ha a szó szoros értelmében a felhők felett éljük azt? Cikkünkben most jelenlegi és egykori légiutaskísérők beszélnek a beszélnek a munkájuk előnyeiről, hátrányairól és annak titkairól.

Mindenki más módon indítja a karrierjét. Egyesek saját költségükön végzik el a légiutaskísérővé váláshoz szükséges kurzusokat, mások először légitársaságot keresnek, majd annak költségeire végzik el a szükséges tanulmányokat. Ilyen esetekben a stewardess vállalja, hogy meghatározott ideig mindenképpen a tanulmányait fizető légitársaságnak fog dolgozni, máskülönben vissza kell fizetni az egyébként rendkívül borsos költségeket.
Amikor a stewardessek dolgozni kezdenek, egy szerződést íratnak velük alá, melyben vállalják, hogy a következő 3 évben nem mennek szülési szabadságra.
Órabérben kapják a fizetésüket, ami járatonként eltérő. Egy országon belüli (pl. Hamburg-München) járaton például jelentősen kevesebb pénzt kapnak, mint például egy nemzetközi (Budapest-Mallorca) esetén. Nem lehet csak magas fizetésű járatokon dolgozni, mivel a légitársaságok speciális beosztást készítenek, hogy mindenki egyenlő arányban dolgozzon a magasabb és alacsonyabb órabért kínáló járatokon egyaránt.
Egy légiutas-kísérő személyzet átlagosan havi 90 órát tölt a levegőben. A repülési órák számának kiszámítása azonban a különböző légitársaságoknál eltérő: egyeseknél már a fedélzetre lépés pillanata is repülésnek számít, másoknál csak onnan indul az időmérés, mikor a gép ténylegesen elhagyta a kifutót.
A legtöbb légitársaságnál a stewardessek magassarkú cipőben fogadják és igazítják el az utasokat, majd az indulás előtt közvetlenül lapos talpú cipőre cserélik, hogy ne sértsék meg vele a biztonsági előírásokat.

A légiutaskísérők gyakran visznek magukkal ételt a fedélzetre, kivéve, ha repülés után már nem mennek tovább, hanem megszállnak az adott városban. Ilyenkor a légitársaságok fizetik a szállodai szállásukat, ételüket és egyéb szállással kapcsolatos költségeiket. Van, aki ilyenkor az idegen városban vett pl. ajándéktárgyakat is a cég számlájára intézi – ez ha okosan csinálják, jó kis fizetéskiegészítésként szolgál.
A stewardesseknek hathavonta kell részt venniük orvosi vizsgálatokon ahhoz, hogy minden szükséges engedélyt megkapjanak a munkájukhoz az repülési szakértői bizottságtól. Ez olyan, mint egy szokásos orvosi vizsgálat: magába foglalja a szemvizsgálatot, fogorvosi vizsgálatot, bőrgyógyász vizsgálatot, mellkasi és hasi röntgent, vérvizsgálatot, valamint a HIV, tífusz, szifilisz, hepatitis B és C vizsgálatot is. Azok az emberek, akiknek a közelmúltban műtétük volt vagy krónikus betegségben szenvednek, nem lehetnek légiutaskísérők.
A stewardesseknek minden oltást időben meg kell kapniuk, máskülönben felfüggesztik őket.
A légiutaskísérők magasságára és testsúlyára szigorú szabályok vannak – biztonsági okokból. Például a magasságuk azért fontos, mivel máskülönben nem érnék el a gépek tetején kialakított poggyásztartót. A testsúlynál hasonló a helyzet, egy stewardess nem lehet se túl vékony, se túl kövér.
Ha a légiutaskísérők szédülnek repülés közben, akkor speciális készülékkel végzett kezeléseken kell részt venniük, ám hasonló eredmény érhető el egy szokásos irodai székkel is: 1 percet kell forogni az egyik irányba, majd 1 percet a másikba és egy hónapon keresztül minden nap ismételni, vagy addig, amíg a szédülés elmúlik.
Bizonyos országokban (pl. Oroszországban) katonai szolgálathoz kötik a légiutaskísérő állásokat. Ha valaki idő előtt leszerelt a katonaságnál, vagy orvosnak fizetett azért, hogy igazolást írjon neki a katonai szolgálatra való alkalmatlanságáról, akkor légiutaskísérőként sem fogják alkalmazni.
Ha a légiutaskísérők munkaruhában vannak, akkor tarthatnak ugyan kávészünetet két repülés között vagy az utolsó repülés után, de amíg a ruha rajtuk van, szigorú előírásokat kell betartaniuk: például nem sétálhatnak össze-vissza a reptéren, a kávéjukat is egy helyben ülve kell elfogyasztaniuk.

A luxus-légitársaságoknál a stewardessek nem viselhetnek fogszabályzót, nyakláncot, tartásjavítót vagy egyéb speciális eszközöket, sőt, sokszor fogfehérítésen kell részt venniük, hogy mindig tökéletes legyen a mosolyuk. Sokszor már egy látható helyen lévő anyajegy is elég hozzá, hogy az elit légitársaságok elutasítsák a légiutas-kísérőket az állásinterjún.
A légiutaskísérők nem fogadhatnak el borravalót a repülőgépen, de a repülés közben értékesített árukból bizonyos százalékot kapnak.
Késés esetén nemcsak az utasok, de a légiutaskísérők is szívnak. Ha egy járat késik vagy az adott járatot törölték, akkor az alkalmazott arra a járatra szóló bére elúszott, ráadásul az utasokkal ellentétben ezt senki nem fogja neki megtéríteni.
Munka közben a telefon használata tilos, még két repülés között is. Bekapcsolni kizárólag ebédszünetben vagy a munkaidő lejárta után lehet, ellenkező esetben ki is rúghatják őket.
Egyes légitársaságok speciális kedvezményeket biztosítanak az alkalmazottaiknak. Az Emirates Airlines például fizeti a légiutas-kísérőik Dubajba költöztetését, ahol szállást, ingyenes konditerem használatot, szaunát, vegytisztítást és egyéb extrákat is kínálnak nekik, hogy mindig tökéletes formában legyenek.
A stewardessek két repülés között általában vagy alszanak vagy játszanak: a legnagyobb repülőtereken speciális szimulátorok segítségével fejleszthetik képességeiket.
A légiutas-kísérőknek mindig órát kell hordaniuk a kezükön, hogy pontosan igazodni tudjanak a pilóták kéréseihez.
Egy repülés során a stewardesseket külön számokkal azonosítják, ami meghatározza, hogy mi lesz a szerepük az adott repülés során. Tegyük fel, hogy 4 stewardess repül a gépen. Az 1L-es jelzésű a legidősebb kísérő, az ő dolga, hogy az utasokat fogadja és a pilótákkal foglalkozzon repülés közben. Az 1R-es kísérőnek az ételek és italok felszolgálása a feladata. A 3L-es kísérőnek a biztonsági tudnivalók ismertetése és az, hogy kezelje az utasok kéréseit. A 3R-es kísérő feladata az ételes kocsi felpakolása és a kávé vagy teakészítés.
Vészhelyzet esetén a légiutaskísérőknek először magukat kell menteniük és csak utána segítséget nyújtani az utasoknak.

Előírás, hogy a légiutaskísérő képes legyen úszni, ráadásul jól. Egy esetleges tengeren történő kényszerleszállás esetén nemcsak magát, de az utasokat is képesnek kell lennie biztonságos helyre húzni a vízben. Azt is megtanítják nekik, hogyan kell túlélniük például a dzsungelben.
A légiutaskísérők ülései az utasokétól eltérő. Kényelmetlenebb, az igaz, viszont egyben biztonságosabb is: jobban támasztják a nyakat és a hátat, valamint a biztonsági övek is összetettebbek. Ezek az ülések épp ezért drágábbak, szóval ha tegyük fel az utasok ülése is ilyen lenne, akkor a repülőjegyek árai jelentősen megugranának.
Repülés közben minden ember, az utasok és a személyzet egyaránt sugárzásnak van kitéve. Annak érdekében, hogy a légiutaskísérők megvédjék magukat a rendszeres sugárzástól, nagyon szigorú étrendet kell követniük és az orvosoknak folyamatosan figyelniük kell az egészségi állapotukat.
Modern kutatások szerint az időzónák állandó váltakozása súlyos károkat képes okozni az egészségben, melynek eredményeképp az alkalmazottaknál evési és alvási zavarok léphetnek fel. Fontos, hogy a stewardessek képesek legyenek ezt kezelni, máskülönben örök stresszben kell élniük az életüket.
A haj és a köröm gyorsabban nő repülés közben. Ennek oka a repülés közben kapott magas D-vitamin, valamint a magas nyomás és a sikeres landolást követő boldogság hatására felszabaduló endorfinok.
Az anyagcsere ezzel szemben lelassul, így a legtöbb légiutaskísérő felszed néhány kilót a munkába állást követő hónapokban.
Repülés közben az alkalmazottak különféle szlenget és kézjeleket használnak, melyeket az utasok nem értenek, egyes ilyen jeleket épp azért használnak, hogy az utasok ne érthessék. A felfelé mutatott ujj például a teát a dupla ujj pedig a kávét jelenti.

Amikor az utasok elhagyják a gépet, hogy felvegyék a poggyászukat, a légiutas-kísérőknek még ellenőrizniük kell a fedélzet állapotát, majd a reptérre érve jelentést tenni a repülésről, a repülés közben tapasztalt problémákról és egyéb észrevételekről – csak ez után mehetnek haza vagy a következő járathoz.
A légiutaskísérőknek egy speciális kártyájuk van, melyek segítségével a légitársaságuknál kedvezményes jegyet vásárolhatnak maguknak és családtagjaik, barátaik számára, ám ezt a kedvezményt sokszor csak akkor lehet igénybe venni, ha a légitársaság nem tudott minden jegyet eladni a gépen.
Ez a kártya azért is különleges, mivel feljogosítja őket, hogy a segítségükkel néhány órán vagy napon keresztül a világ minden országában vízum nélkül tartózkodjanak.
A légiutaskísérők életének 99%-a előre be van tervezve. Még a szabadnapjaikon is szigorú napirendet kell követniük, hogy megfelelően odafigyeljenek magukra. Pihenni egyedül a nyaralásuk idején tudnak hosszabb ideig.
A nyaralásuk hosszú, akár 72 nap is lehet. De ezt ritkán használják ki, mivel a szervezetük annyira hozzászokik a pörgős élethez és a repülés okozta adrenalinhoz, hogy egyszerűen képtelen nélküle huzamosabb ideig meglenni, szinte szó szerint visszavágynak a munkahelyükre. A korai nyugdíjazás szintén alap kiváltság ebben a szakmában.

Bónusz: néhány érdekesség, amit az utasoknak érdemes tudniuk repülés előtt.

Az öko palackokban tárolt vizet a biztonsági szkenner nem képes kimutatni, így a segítségével akár nagyobb mennyiségű italt is felvihetünk magunkkal a repülőgépre.
Mivel a nyomáskülönbség miatt az ízérzékünk tompul, ezért az ételek ízetlennek tűnnek. Hogy ezt kompenzálják, a repülés közben felszolgált ételeket mindig elsózzák. Szintén a nyomáskülönbség miatt egyébként sokkal könnyebb berúgni repülés közben, úgyhogy nem árt, ha vigyázunk az alkohollal. Egyébként nagyobb eséllyel halunk meg a nyomáskülönbség okozta szívroham miatt, mint repülőgép-balesetben.
A légiutaskísérőknek sajátos smink-technikái vannak: mivel a repülőgép levegője száraz, ezért a hétköznapi sminkek kiszárítanák az arcukat. Repülés közben sokszor vízzel nedvesítik az arcukat vagy a hosszú járatokon például hidratáló maszkot tesznek fel magukra.

Teljes bejegyzés megtekintése:

What do you think?