A magyar egészségügyi rendszer alapelve a szolidaritás, ahol a biztosítottak egy kockázatközösséget alkotnak, elvileg minden ellátásra jogosultak. Ez az elméletben jól hangzó koncepció a gyakorlatban gyakran ütközik akadályokba. A forráshiány, a szakemberhiány és a hosszú várólisták mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek gyakran elégedetlenek az ellátás minőségével és elérhetőségével. Fontos megvizsgálni, hogy a rendszer ténylegesen képes-e megfelelni a lakosság egészségügyi szükségleteinek, és milyen területeken van szükség sürgős beavatkozásra a helyzet javítása érdekében.
A kérdés, hogy tényleg ennyire rossz az egészségügyi ellátás, komplexebb annál, mint egy egyszerű igen vagy nem válasz. Bár kétségtelenül vannak problémák, fontos figyelembe venni az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját is, akik gyakran nehéz körülmények között is a legjobb tudásuk szerint igyekeznek segíteni a betegeken. Az egészségügyi rendszer javítása összetett feladat, amely magában foglalja a finanszírozás növelését, a humán erőforrás fejlesztését, a technológiai modernizációt és a hatékonyabb szervezést. A betegek elégedettségének növelése érdekében elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd az érintettek között, és a valós problémákra való fókuszálás.