A Gruen-effektus, egy pszichológiai jelenség, ami a plázákban tapasztalható zavarodottságot és tájékozódási nehézségeket írja le, Victor Gruen osztrák építészről kapta a nevét. Ironikus módon éppen ő tervezte meg az első modern bevásárlóközpontokat az Egyesült Államokban. Az eredeti célja az volt, hogy közösségi tereket hozzon létre, ám a valóságban a plázák gyakran labirintusszerű elrendezésükkel és a figyelemelterelő reklámokkal éppen az ellenkező hatást váltják ki. A Gruen-effektus lényege, hogy a vásárló elveszíti a térbeli tájékozódását, elfelejti, miért is indult el, és impulzív vásárlásokba kezd.
A plázák tervezésekor a kereskedők tudatosan alkalmazzák a Gruen-effektust, hogy növeljék az eladásokat. A zegzugos folyosók, a hiányzó órák és ablakok, valamint a folyamatosan változó elrendezés mind azt a célt szolgálják, hogy a vásárló minél több időt töltsön a plázában, és minél több terméket vegyen meg. Fontos tudatosítani magunkban ezt a jelenséget, amikor plázába megyünk, és megpróbálni megőrizni a tájékozódásunkat, valamint a vásárlási céljainkat, hogy ne váljunk a Gruen-effektus áldozatává. Ezáltal elkerülhetjük az idegességet és a felesleges kiadásokat.