Sokan tévesen azt gondolják, hogy Micimackó, a szerethető mesefigura egyedül a mézért rajongott. Bár a méz kétségtelenül fontos szerepet játszott az életében, valójában egy másik dolog állt a szívéhez közelebb. Kevesen tudják, hogy Micimackó alakját egy valódi, Winnipeg nevű medve ihlette, aki a londoni állatkertben élt. Alan Alexander Milne, a Micimackó könyvek szerzője, fiával, Christopher Robinnal gyakran látogatta meg a medvét, és a kisfiú különösen megszerette őt. Ez a barátság inspirálta Milne-t a Micimackó történetek megírására, melyek azóta is generációk kedvencei.
De mi is az a dolog, amit Micimackó jobban szeretett a méznél? A válasz egyszerű: a barátság. Micimackó valójában a barátai társaságát élvezte a legjobban, a közös kalandokat Tigrissel, Malackával, Fülessel és a többiekkel. A méz csak egy eszköz volt, ami összehozta őket, és a közös mézevő lakomák során kovácsolódtak igazi barátságok. A Micimackó történetek valójában a barátság fontosságáról szólnak, és arról, hogy a valódi boldogság nem a külső dolgokban, hanem a szeretetteljes kapcsolatokban rejlik. Ez a mély üzenet teszi Micimackót időtállóvá és örökérvényűvé.