A gyász feldolgozásának szívszorító módja ez, amikor valaki a bánatát valami kézzelfogható dologba fojtja. Ebben az esetben a "fehér dolgokba" fojtott bánat utalhat a kutatásra, a tudományos munkára, ami a csecsemőhalál tragédiájából született. A tragédia személyes veszteségként élte meg az érintett, de a fájdalom egyben inspirációt is jelentett a tudományos áttöréshez. A Nobel-díj a bizonyítéka annak, hogy a legmélyebb fájdalomból is születhet valami értékes és maradandó, ami az emberiség javát szolgálja.
A Nobel-díjjal jutalmazott kutatás vélhetően a csecsemőhalál okainak feltárására, megelőzésére irányult. Az ilyen jellegű kutatások rendkívül fontosak, hiszen a csecsemőhalál továbbra is szívszorító tragédia, ami sok családot érint világszerte. A kutatók munkája reményt ad a jövő generációinak, hogy megelőzhetővé váljanak ezek a tragédiák. A Nobel-díj nem csupán a kutató egyéni sikere, hanem elismerése az egész területnek, és ösztönzőleg hat a további kutatásokra.